Kapornaky Gyula: Szalafő

"Faboronás régi házak
múló idővel csatáznak.
Szél cibálja zsúp fedelük,
míg az idő száll felettük.
Ez a falu hét szerből állt,
és föléjük sok bagoly szállt.
Huhogtak mint, vad sárkányok,
űzték őket a sámánok.
Itt kötik az öblös vékát,
benn tartják az édes tésztát,
"kópicok" is itt készülnek,
télen "kástuban" csücsülnek,
tele vannak apró maggal:
kölessel és hajdinával.
Itt ered a "Szala" -patak,
dombhajlatán lassan halad,
kicsi csermely, nincs benne kő,
Zalában már folyóvá nő.
Két szerből egy kútra jártak:
estefelé fiúk, lányok,
csókolóztak, ölelkeztek, -
itt születtek hű szerelmek!"

Támogatóink

Vörös Netti az Őrség dalos madara

Szalafő akkor és most

Táplálkozás

Száradó gombák az udvaron

A természeti környezet, a gazdálkodás, valamint a vallás határozták meg évszázadokon át Szalafő táplálkozási kultúráját.

A szabadon használt erdők, mezők, a bennük gazdagon termő gombák és más vadon termő növények fontos szerepet töltöttek be a szalafőiek életében. Szezonjában a gomba most is sok család asztalára készül, mások eladáshoz is rendszeresen szednek gombát.

Perecsütés kemencében

A kásafélék – főleg a hajdina- és köleskása – fogyasztása a 16. században általánosan elterjedt: itt pedig a még a 20. században is fogyasztották ezeket a dödöllék, gánicák mellett. Kásacsinálókat még ma is találhatunk egy-egy családnál. Mivel a gabonavetések elsősorban rozsok, a táplálkozásban is fontos szerepet töltött be a rozsliszt. Míg az 1960-as évektől a kenyeret már boltban vásárolják, addig a „hökkőnsült perecet” még mindig sütik – de immár a sparhelt sütőjében. Az állattartásban domináló szarvasmarha állomány miatt a tejhaszon használata is általános. A 20. században általánossá válik a – szlovén területről megismert – tökmagolaj sajtolása és fogyasztása.

Kásacsináló
Csirkepucolás
Disznóvágás - orjára bontás
Perecsütés
Cukortörés - lakodalmi sütéshez
Olajütés
Olajütő Csörgőszeren

A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.