Kapornaky Gyula: Szalafő

"Faboronás régi házak
múló idővel csatáznak.
Szél cibálja zsúp fedelük,
míg az idő száll felettük.
Ez a falu hét szerből állt,
és föléjük sok bagoly szállt.
Huhogtak mint, vad sárkányok,
űzték őket a sámánok.
Itt kötik az öblös vékát,
benn tartják az édes tésztát,
"kópicok" is itt készülnek,
télen "kástuban" csücsülnek,
tele vannak apró maggal:
kölessel és hajdinával.
Itt ered a "Szala" -patak,
dombhajlatán lassan halad,
kicsi csermely, nincs benne kő,
Zalában már folyóvá nő.
Két szerből egy kútra jártak:
estefelé fiúk, lányok,
csókolóztak, ölelkeztek, -
itt születtek hű szerelmek!"

Támogatóink

Vörös Netti az Őrség dalos madara

Vörös Netti élete

Avas Kálmánné 1980. március 22-én megjelent írása:

Az Őrség dalosmadara

Szalafő a legszebb, legjellegzetesebb őrségi szeres település

A hosszú tél után, egy enyhe kora tavaszi napon, március 14-én elindultam Szalafőre, adatgyűjtésre. Szalafő a legszebb, legjellegzetesebb őrségi szeres település.

Vörös Netti

A meredek dombok tetején, szétszórtan alakultak ki a szerek. Az egykori őrálló ősök leszármazottai élnek itt ma is. Szalafő hét szerből áll: pityerszer, csörgőszer, felsőszer, papszer, templomszer, gyöngyösszer, alsószer. Véleményem szerint a legszebb, legromantikusabb szeres település. Ebben a jellegzetességében még Őriszentpéternél is szebb, mert Őriszentpéter központjában már kialakult a nagyközség arca.
Szalafőre érve első utam Forján Kálmánné Vörös Nettihez, az Őrség dalos csalogányához vezetett. Az örökifjú, 79 éves Netti nénit munka közben találtam. A varrógép mellett ült, és szorgalmasan varrt. Mint régi ismerőst, kedvesen fogadott. Félretette a munkát, beszélgetni kezdtünk. Természetesen előkerültek a dalokkal teleírt füzetek, amelyekbe több száz, gyönyörű őrségi népdal le van írva. Békefi Antal feldolgozásában „Vas népdalok1976”címmel Forján Kálmánné Vörös Netti által énekelt 26 népdal jelent meg nyomtatásban. Előkerült a sok-sok köszönő és elismerő levél is, melyeket azoktól kapott, akik a dalait hallották és gyönyörködtek benne. Netti néni a sok népdal szövegét is el tudja mondani. A dalos pacsirta hangjához hasonló, csodálatos szép hangjával el is tudja énekelni mind. Megkértem, énekeljen nekem is régi szép lakodalmi nótákat. Amikor felcsendült csengő szoprán hangján a nóta, én is boldogan kapcsolódtam be a magam rossz hangjával és közösen énekeltük a szép régi lakodalmi nótákat. Idézem: „Levették a vőlegény bokrétáját, leveszik a menyasszony koszorúját, a koszorút leeresztik, a piros kendőt felkötik, úgy lesz asszony, stb.”

Egy-két ismert népdalt elénekeltünk közösen, a végén jól megmosolyogtuk önmagunkat: két bolondos vénasszony, mit is akarunk mi még? Egyikünk énekel, versenyez a dalos madarakkal, a másik gyűjti az Őrség meséit, mondáit. Tehát még élni akarunk, tevékenykedni, megmenteni a múlt emlékeit a jövő nemzedéknek. Netti néni szavait idézem: Engem nem hagynak meghalni még, úgy érzem sokat kell énekelnem az ifjúságnak, gyerekeknek, akik fölkeresnek.
A jó hangulat után felteszem én is a kérdést öreg „kolléganőmnek”, hogy mondjon nekem mesét, mondát a szép Szalafő régi életéről. Szabadkozik, hogy ő mesét mondani nem tud, nem is tudott soha. A szalafői Farkas Kati balladáját meg már sokszor elénekelte, az már írásban is megjelent.

Egy-két Szalafővel kapcsolatos régi töredéket igyekszik nekem elmondani, mosolyogva. A szalafőiek megúszták éjjel a virágzó hajdinatáblát, azt hitték, víz. Szalafőn a templom tornyán fű zöldellt ki. Mivel a templom az egész falué, felhúzták rá a falu bikáját, hogy legelje le a füvet. Amikor húzták a kötéllel megfulladt, kilógott a nyelve. Erre az egyik ember így szólt: húzd csak komám, már kanyarít, pedig már kimúlt. Aztán más: Szalafőn az utcán keresztbe vitték a halottat és a hosszúlétrát is. Ezek mind régi mondák: más vidék mondái között is előfordulnak.
Boldog érzéssel a szívemben búcsúztam el Netti nénitől, az Őrség dalosmadarától. Jó egészséget kívánva neki, elköszöntem tőle. A legközelebbi buszjárattal indultam haza, tarsolyomban sok élménnyel gazdagodva.
Búcsúzóul még egy pillantással gyönyörködtem Szalafő szépségében.